2009. november 13., péntek

Megbecsülés

Érdekes napokon vagyok túl!
Igen, érdekes, de a mi a legfontosabb értelmes és értékesek voltak ezek a napok! 

Hihetetlenül sok pozitív energiát kaptam! Személy szerint, hiszek az energia áramoltatásban! Eddig még nem olvastam egyetlen egy szakirodalmat sem a témával kapcsolatban! De úgy gondolom nem ez az alapja a dolognak! Emlékszem még vizsgaidőszakban egyik itthoni haverommal is szoktam csinálni energia-kört! Összeérintettük tenyerünket, egymás szemébe néztünk, és a másikra gondolva küldtük egymásnak az energiát! Még ha nem is volt haszna, már megérte! És azóta is gyakran csinálunk energiakört, hol ketten hol hárman! Nagyon élvezem, és nagyon jó dolog! Szerintem intimebb mint egy ölelés. Ugyan is ha megölelek valakit nem látom a szemét, nem tudok elmélyedni vagy elveszni benne! De a már említett energia-körben, nincsenek menedékek, zegzugok, vagy fák, bokrok amik mögé el rejtheted kíváncsi szempárjaidat! Csak te és a másik van. A tenyeretek és a tekintet, ami egészen mélyre hatol a színes ködben, már már kutatva a megfogható dolgot amiért vagyunk! És az érzés jó! Még ha egy kitaláció is, mely egyszerűen-bonyolult agyam szüleménye. Nekem kell, és ami még jó benne, hogy mások is igénylik, és kérik! Volt már rá nem egy példa, hogy mielőtt még elváltak volna útjaink ezzel a már már rituális körrel búcsúztunk el egymástól!

Hogy fojtassam a valós okot amiért most írok, az tulajdonképp a már említett mögöttem álló napok át- és megélése. Érző ember vagyok... nagyon is! Szeretek beszélgetni, órákon át, megbeszélni minden apró dolgot. Örülni a napsugárnak egy hosszú esős nap utáni hajnalon, vagy csak annak ha a boltban rámmosolyognak és szép napot kívánnak nekem.  Ettől vagyok én aki, Jordán Ádám, az örök kérdéssel együtt!

Az előző bejegyzésben már említettem hogy mi történt a fiúval. Hát szerintem nem árulok el nagy titkot ha a fiú személye velem egyezik meg! Így remélem most már ténylegesen elkezdek a témával kapcsolatban írni!

Hát már a vasárnapom sem volt egyszerű! 3x álltam neki írni mire ténylegesen be is tudtam fejezni a bejegyzést! Nagyon megterhelő volt írni az érzelmeimről, főleg hogy lepergett előttem minden egyes szónál a történet, így élve át mindazt ami alig pár órával azelőtt ért véget! Aznap alig tudtam elaludni, mindez annak ellenére hogy kimaradtam előző este, hajnali 1-ig maradtam fent, már megint!
Rengeteg érzés kavargott a lelkemben, bennem abban az emberben aki lassan kezd ráébredni hogy talán másoknak is jelent annyit mint ő saját maga másoknak!

Nevetséges. Igen az, ha őszinte szeretnék lenni magamhoz akkor az vagyok!
Mióta megbolondultam, más életet élek! Igen megbolondultam, visszavezetve a nyár elejére, ahol is eldöntöttem hogy most ezt én márpedig megcsinálom! Megcsinálom azt hogy leszarok fűt-fát-bokrot, és jellemtelen embereket, akinek csak azért kellek hogy kisírják magukat rajtam és továbbmenjenek, miután elláttam tanácsokkal, tanításokkal őket! El akarták szívni az energiáim, amit én, saját magam, a lila köddel körülvett álomvilágomból nyertem!  Képes voltam arra hogy felismerjem azt hogy kihasználnak, és ki tudjam mondani, hogy most már elég! Túl régről ismertem már magam ahhoz, hogy tudjam hogy ki is vagyok valójában!
Amit szeretnék, azt meg tudom csinálni, véghez tudom vinni, hisz képes vagyok rá! El tudom hitetni magammal annyira, hogy meg is tudjam valósítani! Néha félek magamtól épp ezért! 
Így nem volt kérdés az sem hogy belevágjak ebbe a változásba! Nem kell elköltöznöm itthonról azért mert megváltozott valami bennem! Attól lesz még érdekesebb a dolog! Más szemmel értékelni, levonni a a tanulságot új értelmet és értéket adva a dolgoknak! Önmagam elfogadása nem egy rövid folyamat! Még most sem ment végbe. Minden nap tanulok újat, és minden nap megpróbálom beépíteni kicsiny keringésembe, hogy újabb bástyával vértezzem fel magam! elérkeztem egy új szintre, amit talán én teremtettem meg magamnak! Egy lehetőség arra hogy, új életet kezdjek, felépítve új álomváramat, melyben újra elkezdhetem élni álom-életem, melyet csak álmomban merek élni! Azóta áradnak az emberek! Furcsa, ugye? Milyen érdekes, amint takarít egy nagyot az ember, már is más a világ!

Így történt ez a hétvégén is! Bár fájt az elutasítás! De túl élem! Nem szerelem ez, komplex dolog, de nem szerelem! Mindannyian tudjuk annál komplexebb nincs is! A lánnyal most is beszélek, és bár még emlegetjük az estét, mikor bátor voltam, úgy né zki barátságunk kibírja ezt a próbát!
Hanem, amitől igazán az emeleten voltam, az valami olyan megmagyarázhatatlan nyugalom, és pozitív energiák milliója! Olyan jó, és megnyugtató! Csak ezt tudom írni! Semmi mást! Kellett nekem elkalandoznom, most meg nem jönnek a szavak!
Ádám és Joci (akit én csak Joszinak hívok, már alig várom hogy megverjen érte) kitettek magukért, rendesen! Vettem a bátorságot és mint mindig most is elmondtam hogy mit is érzek valójában! Meglepetésemre partnererek voltak a beszélgetésben, és ami azt illeti tanácsokkal is ellátottak!
Ádámmal már egy ideje jobb a viszonyom, több annál mint hogy "le haverozzam" barátként tekintek rá! Meglepetésemre jelét is adta, hogy ne is merjek ennál kevesebb gondolni róla, és hogy legalább annyira kezel barátként engem ő is mint ahogy én őt!
Jocival nagyon friss az ismeretségünk mélysége... jajj bugyuta egy mondat, de ez van! Ismerjük már egymást évek óta! Hát mondhatni elég érdekesen indult a mi ismeretségünk! Fújt rám nagyon, mint egy fújtató! Értetlenül álltam ott, hogy ez most miért van, hisz nem tettem ellenne semmit! Nem lehetek mindenkinek szimpatikus! Aztán volt a fordulópont! Azt mondta kedvel "bírja a fejem, nagy arc vagyok" Elhittem, még jó hogy!(nevetek most) Az első mondhatni normális beszélgetésünk alkalmával(ami vasárnap, a másnap történt) már olyan mély dolgokról beszélgettünk,hogy én csak kapkodtam a fejem, jobbra balra! Leépített a földig, aztán majd felépített! Ezt értse mindenki úgy ahogy mondom! Úgy játszott velem, mint egy kis gyerek az építőkockával! Fura, megesett velem az, amit én szoktam másokkal tenni! Nem akarok itt túl szentimentális lenni (minek magyarázom, már nem tehetek ellen úgy sem), de jól esett, mondhatni rég kaptam ilyet!
Így próbáltam elaludni hétfő hajnalban! Csak nem ment! Segítségül hívtam Sting bácsit és Mariah Carey-t.
Közhelyes tudom, de a blog nem az? Mind1, szeretem az új albumjaikat, és mikor ha most nem hallgattam végig őket. Nagy nehezen sikerült elaludnom!

Hétfő:
Egyszerűen vagyok bonyolult, mint ahogy már azt említettem. Hát ez a sok dolog ami történt velem, csak előjött megint! Azt hittem ha kiírom magamból esélyt adok annak is egyúttal hogy fel tudjam dolgozni! Hát tévedtem! A hétfőm az nagyjából úgy telt, hogy a keddi ZH-mra próbáltam készülni! Csak próbáltam! Egész nap a telefonon lógtam! Ádámmal sms-eztem! Volt egy közös üzenet is, amit még Joci is megkapott... Nah az érdekes volt, mert az Ádám még vasárnap hajnalban az én telefonomról hívta fel és én meg csak úgy "gondoltam módjára" elküldtem arra az egy árva számra azt az sms-t is! Lesz ami lesz, ha nem ő kapja legalább akkor is lesz valakinek egy jó napja! Az sms-t nem teszem közzé, az már túl személyes!  Az üzente célba talált, és örült neki mindenki! Este még beszéltünk egymással! Szerintem túl sok voltam nekik! Nagyon lelki beteg voltam! Nem azért mert elutasított a lány, hanem pont miattuk, mert annyira jók velem!

Kedd:
Katasztrófa! A zh-m egy nagy rakat szar lett! Elszúrtam, köszönhetem magamnak! De bátor voltam, mondhatom most már, megérte! Igen meg!  Többet nyertem vele, mint amennyit veszthettem volna!
A tanárnővel kapcsolatban meg talán később írok! Csalódtam benne, vagy pont hogy nem?! Nevetséges!
Sikerült csillapítani nagy lelki válságom! A mondhatni "izé" állapotom! De ez egy jó "izé", azokat a legnehezebb megélni! A csoporttársaim is nagyon aranyosak voltak velem!

A következő napon voltam vezetni! Nagyon szeretek vezetni! De az a fránya szlalom csak kifogott rajtam! Felhajtottam a padkára! Pedig nem vagyok béna.... vagy még is? A nap további részét Ádámmal töltöttem, sokat beszéltünk, egymás dolgairól, nőkről, arról hogy milyen új utakat találtunk...


Ma is voltam vezetni, és most sokkal jobban ment! Jobban is éreztem az autót!

A fiúkkal azóta is sokat beszélünk, hol itt hol amott. Nagyon örülök neki! Nagyon kedvelem ezt a két pacákot!
A lánnyal nem szakadt meg semmi! Az még jobban fájna!

Nincsenek megjegyzések: