2010. március 13., szombat

hétvégi teázás...

... ezúttal Julcsival.
Ma este végre sikerült találkoznom, egyik csücskömmel, Julcsival. Már nagyon rég láttam és már nagyon hiányzott! Sétáltunk egyet a városban, vettünk eldobható elemet, nem is működik a gép velük :D meghívtam egy sajtburgerre(hey! legközelebb te jössz) beültünk egy teára a Mi lordba. Hangulatos helynek épp nem mondanám, kicsit mint egy IKEA 2009-es katalógus fotózás, de nagyon finom teát ittunk, és a helyünk nagyon kényelmes volt :D 
Julcsi, Pina Colada-s teát ivott; én meg valamilyen Hawai-s verziót. Erdei-gyümit akartam inni, de itthon is azt iszok, úgy hogy próbáltam inkább mást :D nem bántam meg, nagyon finom volt, legközelebb mással próbálkozom :D
Julcsival érdekes a kapcsolatunk! Nah pont ő az az ember akivel tutira hogy nem a lelki bugyraim legalsó pontjairól beszélgetek. Értem ez alatt, hogy ha velem van, nem érzem azt hogy kényszeresen arról kellene beszélgetnünk, hogy jajj most milyen a lelkem,hogy hogy vagyok e meg vagyok e...
Persze vele is tudok ilyen bensőséges dolgokról elmélkedni, de őt kifejezetten pont azért szeretem, mert nem KELL,de lehet...
Amit viszont nagyon szeretek benne, hogy bármire kapható és bármilyen agyszüleményemben benne van...
kommandóztam én már vele a fényes nappall a zsúfolt zebrán(19 évesen), sírva nevettünk asztaltársaságban, akik meg nem tudták hogy mi a bajunk :D vagy éppen egymásra nézünk, ás a másik tudja hogy most milyen pojén következik, felkészül mindenki, elfoglalja  a helyét és nekiállunk jól érezni magunkat :D
Beszélgetéseinkben elérünk azokra a pontokra mikor bizonygatjuk hogy mennyire hülye is a másik, és hogy mennyire i szeretjük egymást :D
Leírhatatlan a kapocs... nem egy mainak nevezhető valami... "édesbarátság"... ez annál sokkal több, sokkal jobb, sokkal másabb! Végül, Julcsi az akinek szívesen leszek a 'meleg' barátja csak hogy nagyvárosi nőnek képzelhesse magát :D by Vica

Egy nagyon jó kis estén vagyunk túl :D már várom a következőt, ami mikor is lesz? :D

2010. március 11., csütörtök

7.23 am.

a buszra kéne készülnöm, de köszönöm szépen, nem!
nagy a hó és randa az idő! így inkább visszavackolom magam még talán álmodni is sikerül valamit... aztán talán egy órával később kész leszek megváltani a világot!

:D

kékreményem

hát most egy hatalmas nagy önfényező bejegyzés következik, aki ezt nem tudja végigolvasni, az most léceljen :D
köszönöm!

nos miután egymagam maradtam, így már könnyebb lesz írnom :D szóval a téma tárgya a kis művészetem lesz, nem az életem. Bár az is maga a művészet, ahogy én csinálom úgy meg pláne, há' mert úgy senki, ugye :D

Szóval, itt lent mindjárt látni is lehet, hogy miről is hadoválok. A zsebkendőt már kitettem, hogy tudjam törölni a monitoron átfolyó nyálat, ha még van ember velem a gáton, kérem tegye ezt ő is! Életem, egyik legjobb képét teszem közszemléletre. Csodálom is magam, hogy tudtam összehozni...
A története még pár évvel ezelőttire tehető vissza, mikor is egy helyi rajzverseny első díjaként, azt a lehetőséget kaptam, hogy rajzolhatok a délvidék legnagyobb(számomra) festőivel egy művészeti rendezvényen, 2 nap, sok sok ember... 
Az első napon, össze-vissza firkáltam, nem találtam a helyem, furcsa volt, nem éreztem magam jól...
A második napon, viszont elegem lett mindenből! Kiakadtam, befejeztem az előző napi rajzot, és kiengedtem a fáradt gőzt. "Jó akkor én most rajzolok, csak magamnak, had mutassam meg ezeknek a délvidéki bikáknak a zalaszentgyörgyi ándörgrándot!" Nos hát még mielőtt befejeztem volna a képet, már elkelt. Ilyen nincs... 
Én sem hittem el! 

Párbeszéd:
vevő: hey! ez nekem tetszik!
én: ohhh igazán? köszönöm szépen :$
vevő: nagyon tetszik! eladod nekem?
én: miért megveszed? (döbbent csend :O)
vevő: igen, persze, nah eladod nekem?
én: (2 méteres mosollyal az arcomon), nem tudok nemet mondani!

Eladtam életem első képét. Nagyon boldog voltam! Ádám akkor velem volt, és alig tudott lerángatni a földre... kb mint aki 3 méter magasban szárnyal :D Nagyon jó érzés volt :$:$
Megnyílnak az ajtók előttem, gondoltam, aztán csak-csak beragadtak azok a fránya ajtók. Még aznap kaptam egy megrendelést, de aztán nem lett belőle nagyon semmi :( De most talán úgy néz ki hogy...
Ezt a képet már sokszor meg akarták venni, de most végre van olyan érdeklődő, aki akár még a kép egy hasonló verzióját is megvenné... szörnyen boldog vagyok most így ettől a hírtől...
nem szabad, tudom, de nekem is jár, és most élvezem! Termelem az energiát, hmmm jó érzés, azt hiszem nem fogok tudni aludni. Következő hét keddjén találkozunk, hogy megbeszéljük a részleteket. Remélem sikerül közös nevezőre jutnunk...(sztem addig sem tudok majd aludni)
kb ami most a gyomromban van: wáááááááááááááááááááááááááá :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D

2010. március 10., szerda

a március...

hát jól nézünk ám ki!
elhanyagolok itt mindent, és mindenkit aki olvas, ha egyáltalán még jár erre valaki :D excusálom magam, és akkor folytassuk...

kéne valami újítás hogy benézzenek ide az emberek, de valami olyan legyen, hogy én is idetévedjek :D
jól van...
hát nem tudom, most kezdjek el újra írni? arról hogy mit gondolok, vagy hogy hogyan kellene mennie a dolgoknak...jajj nem akarok nagyon nem... vagy csak lusta vagyok :(

emlékszem, azért kezdtem el írni, mert nagyon nem tudtam mit kezdeni magammal, se munka se barátnő. bármennyire is vágyom arra hogy legyen valakim, bármennyire is ismerkedem, keltek jó benyomást, semennyire sem akar meg/elragadni senki. hülye kis válogatós vagyok, sajnálom. 
ez is nagyon zavar az utóbbi időben. már nem nagyon szeretek erről beszélgetni senkivel sem.
mert nem szeretném magam sajnáltatni, elég ha saját magamban lejátszom ezeket a nagy meccseket! meg mert gondolom már unja mindig mindenki a "no work no girl" témakifejtést és az ezzel járó " ó vajh miért vagyok én ennyire szerencsétlen?" kérdéseket is...
szóval ne féljen senki, ettől igyekszek mindenkit megkímélni :D

top new: várom az érkezőben lévő gitárom :D :$: nagyon izgulok és nagyon jó lesz :o), végre meg tanulhatok gitározni... csinálhatok saját dalokat... izgi izgi :)
Dia, akiről még szeretnék írni, szóval vele már sokat beszélgettünk a témáról, és remélem ha majd összedugjuk a fejünket, akkor jó sül ki belőle... ismét enigmatikus vagyok :D

most megyek.. már nagyon meleg a gép, és ez nem jó... itt mindenki azt ért amit akar :D
had legyek misztikummal körülvett bigyó ;)

nó amit már sokszor írtam, hogy "most aztán írok majd rendületlen..." hát folytatom... illetve írkálok...
bár erősen gondolkozom, hogy értelmét vesztette a dolog :(

leggyengébbláncszem

na viszontlátásra!