díszítőLM (díszítőelem)

Érdeklődnek a blogom iránt az olvasóim, aminek én nagyon örülök. 
Annak a legjobban hogy olvassátok a gondolataimat, és hogy hiányoljátok is őket!

Így most talán írnék az elmúlt napokról, amik azért tartalmasak voltak ám!

Kedden, mint már írtam legkedvesebb izémmel találkoztam, nagyon jól telt az este, és azóta is hiányolom...

A következő napot már nagyon vártam! Vezetni voltam, megint. Amit szeretek, csak vannak olyan dolgok amiktől kicsapkodják a biztosítékom és elmegy a jókedvem, pl.: az hogy az oktatóm komplett idiótának néz! Már pedig azért is, mert azt gondolja, hogy nem tudom megtanulni a 2 oldalnyi műszaki adatot, vagy mert azt gondolja hogy nem merek fékezni... :O (pedig ez badarság)

Nem tagadom, nem vagyok egy nagy műszaki agy, de még így is értek pár dologhoz! Azért az egy kicsit meglepett hogy még azt sem nézi belőlem ki, hogy hol kell megnézni az olajszintet :S Baszki nem egy agyműtét megnézni az olajszintet. Nívópálca stb... aztán felhoztam a fűnyírást, mert kb. a művelet  az majdhogynem ugyan az! Csak mikor füvet nyírok akkor minden egyes alakom előtt le kell ellenőrizni! Kasza, olajszint, benzin... Hmmm kísártetiesen hasonlít :)

Szóval egy kicsit türelmetlen vagyok! Már rég a forgalmit csinálnám! Mert annyira jó volt mikor második rutin-os órán megszólalt egyszer csak, hogy akkor most irány a forgalom. Még mindig cseng a fülemen az a mondata: "veled én nem fogok félni majd a forgalomban, jól megy ez neked!" Én akkor úgy mentem haza mint egy héliumos lufi. (magyarul: szárnyaltam)
Mindig dicsér, hogy másoknak sokkal szarabbul mennek a dolgok! Most  meg már ráadásul a vizsgapályán gyakorlunk. Azt hittem, hogy nah végre, ott úgy sem szoktak sokáig gyakorolni, mert csak akkorra mennek az emberek, ha már a következő alkalomkor vizsga... Hát nem jól gondoltam :S

De azért csak mondja, hogy ne aggódjak már annyit, mert másnak fele ennyire sem megy! Kicsit flegmán mosolyogva csak annyit mondtam: "engem a másik, baromira nem érdeke!" Kicsit el is szégyelltem magam, hogy ugatok! Az az igazság hogy ő is meglepődött rajtam, mert csak pislogott, hogy "na nézzenek oda a bölcsész gyerek meg megszólalt!"

Annyira nem volt komoly, meg bírjuk egymást! Rendes, jól oktat, szoktunk poénkodni, meg egyfolytában eltereli a figyelmem, azok a "jó csajok" vagy, hogy "ennek meg annak milyen jó a cicije". Na kösz így tartsam egyben az autót, miközben reflexből bámulok. :D

Az egykezes kormányzás visszatért, és most már úgy vezetgetek a pályán, hogy a másik tanulókat nézegetem! Talán lehet hogy ezért nem esedékes még az a rohadt vizsga! Minden esetre én minden erőmmel azon vagyok hogy minél előbb meglegyen!

Ma reggel szerettem volna egy kisit vezetni nővérem autóját, de nem nagyon jött össze, mert ő és a barátja elmentek wellness-elni! A pofám leszakad, vagy inkább csak irigykedem! De remélem kipihenik magukat!

Most fejeztem be(illetve le egy tábla hungarocellt :)) 4 darab hungarocell hópihe kivágását! A következő hétvégi "Mikulás produkcióra" kell dekorációnak! Amiért megint meg kellett harcolnom! Én néha csodálkozom, hogy hová teszik az embrek a szemüket, de lehet akkor hogy már megint bennem van a hiba!

Szóval összeülnénk megbeszélni, hogy akkor milyen legyen a díszítés, mire a "másik aktív díszítő társ" már hozza a kis dekor anyagot, és el van döntve hogy minden fehér-lila és ezüst és csillogó lesz! Ne de ekkor jövök én! Így lettek hungarocell hópihék, amik belógatva lesznek a plafonról és nagyon kis csinik lesznek a térben! Mini tuják világító sorral plusz a színpadon elől egy világító sor végigfuttatva, és még egyéb kisebb kiegészítések a filcből készült hópihéknél- még több csillámpor :D!

Erőszakos és önfejű vagyok! De a "másik felem" is az akivel igazán csak kettőnket érdekel ez a díszítés! Nem vagyok vele összeveszve! Sőt együtt ötletelünk mindig mindenen, csak néha azt gondolja hogy mindent neki kell csinálnia! Mivel én jó fej vagyok, így szóltam neki, hogy "nem kell ám mindent magadra vállalnod, segítek!" Láttam hogy egy picit megnyugodott! Csak hát na mind1, aki velem kezd az a "nehéz fába vágta a fejszéjét". Szóval, nem adom magam könnyen, és legyen az bármi nekem aztán hozzá kell szólnom, meg bele kell ütnöm azt a baromira hozzáértő orromat!!!(hangosan nevetek)

Meccselgetünk azért rendesen, és szerintem ő is élvezi, hogy végre nem hagyják rá a dolgokat, hanem van aki úgy mond elmondja hogy van más lehetőség is, és lehet vele kompromisszumokat kötni, és kreatívkodni.

Nagyon tuti lesz a díszítés, majd készítek képeket, közszemléletre :D

Anyuval is itthon megvívjuk a mi kis kreatív csatáinkat! Azt hogy kreatív vagyok, részben tőle is örököltem. Nagyon ügyes, eredeti és talpraesett, használható ötletei vannak, amiket a munkahelyén tud érvényesíteni. Itthon  már kevésbé, erről én gondoskodom! Jön az elképzeléseivel és én meg jól rázúdítom kerge elmém rémszüleményeit! Már ki tudom játszani, illetve egymást játsszuk ki. A legjobb módja, hogy nem kérdezünk, csak feltesszük a díszeket. Na aztán ilyenkor nevetünk a másikon az "engem nem érdekel hogy te neked hogy tetszik így lesz és kész, le vagy szarva" mondat kíséretében! És komolyan ez van! Legyen szó egy nagy váza virágról,vagy csak egy terítőről. Kriminális vagyok! De anyu is :D

A konyha miatt is annyit vitatkoztunk mire végre megegyeztünk! Tiszta hülyének nézett a festő is, meg úgy egyáltalán mindenki, engem meg már megint mindenki "lehülyebuzizott" hogy "nekem aztán baromira ott azt kell magyaráznom, nem mindegy hogy hogy néz ki az a szerencsétlen konyha?" Hát nem! Sokkal jobb, sokkal többen jönnek hozzánk, mert szívesen fogadunk vendégeket, és sokan dicsérik meg :) Előtte nem szerettünk ott enni, azóta nagy vacsorákat csinálunk, és sokan esznek nálunk! Aztán ha valaki megkérdi, kinek volt az ötlete ez a konyha, meg egyáltalán.? Anyuval egymásra nézünk, és belekezdünk, hogy hát az úgy volt... felhozzuk a régi balhékat és visítunk egymáson!

Már nagyon várom a karácsonyt, a készülődést, és a karácsonykadíszítést, itthon a lakásban való díszítést, újabb és újabb csaták helyszínét :)