kékreményem

hát most egy hatalmas nagy önfényező bejegyzés következik, aki ezt nem tudja végigolvasni, az most léceljen :D

köszönöm!

nos miután egymagam maradtam, így már könnyebb lesz írnom :D szóval a téma tárgya a kis művészetem lesz, nem az életem. Bár az is maga a művészet, ahogy én csinálom úgy meg pláne, há' mert úgy senki, ugye :D

Szóval, itt lent mindjárt látni is lehet, hogy miről is hadoválok. A zsebkendőt már kitettem, hogy tudjam törölni a monitoron átfolyó nyálat, ha még van ember velem a gáton, kérem tegye ezt ő is! Életem, egyik legjobb képét teszem közszemléletre. Csodálom is magam, hogy tudtam összehozni...

A története még pár évvel ezelőttire tehető vissza, mikor is egy helyi rajzverseny első díjaként, azt a lehetőséget kaptam, hogy rajzolhatok a délvidék legnagyobb(számomra) festőivel egy művészeti rendezvényen, 2 nap, sok sok ember... 

Az első napon, össze-vissza firkáltam, nem találtam a helyem, furcsa volt, nem éreztem magam jól...

A második napon, viszont elegem lett mindenből! Kiakadtam, befejeztem az előző napi rajzot, és kiengedtem a fáradt gőzt. "Jó akkor én most rajzolok, csak magamnak, had mutassam meg ezeknek a délvidéki bikáknak a zalaszentgyörgyi ándörgrándot!" Nos hát még mielőtt befejeztem volna a képet, már elkelt. Ilyen nincs... 

Én sem hittem el! 

Párbeszéd:

vevő: hey! ez nekem tetszik!

én: ohhh igazán? köszönöm szépen :$

vevő: nagyon tetszik! eladod nekem?

én: miért megveszed? (döbbent csend :O)

vevő: igen, persze, nah eladod nekem?

én: (2 méteres mosollyal az arcomon), nem tudok nemet mondani!

Eladtam életem első képét. Nagyon boldog voltam! Ádám akkor velem volt, és alig tudott lerángatni a földre... kb mint aki 3 méter magasban szárnyal :D Nagyon jó érzés volt :$:$

Megnyílnak az ajtók előttem, gondoltam, aztán csak-csak beragadtak azok a fránya ajtók. Még aznap kaptam egy megrendelést, de aztán nem lett belőle nagyon semmi :( De most talán úgy néz ki hogy...

Ezt a képet már sokszor meg akarták venni, de most végre van olyan érdeklődő, aki akár még a kép egy hasonló verzióját is megvenné... szörnyen boldog vagyok most így ettől a hírtől...

nem szabad, tudom, de nekem is jár, és most élvezem! Termelem az energiát, hmmm jó érzés, azt hiszem nem fogok tudni aludni. Következő hét keddjén találkozunk, hogy megbeszéljük a részleteket. Remélem sikerül közös nevezőre jutnunk...(sztem addig sem tudok majd aludni)

kb ami most a gyomromban van: wáááááááááááááááááááááááááá :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D